Az "Armageddon" kifejezés az Izraelben található Megiddó hegyét, vidékét jelenti, ahol egy a jövőben mindent eldöntő nagy csata várható a Biblia szerint. E kifejezés a héber Har Megiddo helynév ógörög változata, és Megiddó hegyét, vidékét jelenti. Megiddó egy ókori alapítású város Izrael területén, mely Kármel hegytől keletre található, ma is látogatható feltárás alatt álló romváros.
Megiddó nevét már az Kr. e. 14. századi egyiptomi Amarna-levelek és III. Thutmos fáraó sírfelirata említi, mint létező erődített várost és hadseregek összecsapásának helyszínét. A régészek által feltárt nagyszámú különböző réteg arra utal, hogy a város stratégiai jelentőségű település volt az ókorban, gyakran váltott tulajdonost, mezeje hadseregek ütköző zónája volt. Utoljára 1918-ban az Allenby tábornok által vezetett brit erők mértek itt súlyos vereséget a török csapatokra.
A Biblia az izraeliták honfoglalásakor (Kr. e. 14-15. század) említi először Megiddót, mint ami Manasse törzsének „jutott örökségül” (Jozsué 12:21 és 17:11), de csak Debóra bíráskodása idején foglalták el (Bírák 5:19). Később Kr. e. 9. században Salamon király megerősíti, majd háromszáz évvel később Jósiás király itt veszti el életét Nékó, az egyiptomi fáraó csapatai ellen harcolva (2Kir 23:29).
A Biblia utolsó könyve, a Jelenések könyve Armageddont szintén egy nagy csata helyszíneként említi meg, ahol az Antikrisztus egész földről összegyűjtött hadserege összecsap az égből a földre leszálló Krisztus természetfölötti seregével, és természetesen az utóbbi győzelmével fog zárulni. (Jelenések könyve 16:12-16, 19:11-16).