A Biblia tanúsága szerint a démonok, más néven gonosz, tisztátalan szellemek, földközelben élő test nélküli szellemi lények, melyek erősen vágyakoznak arra, hogy fizikai testbe költözhessenek, és azon keresztül éljék ki romlott és perverz vágyaikat. Mindeközben súlyos károkat okoznak at emberi személyiségben. Vezetőjük Belzebub.
Bár testtel nem rendelkeznek, minden általánosan elfogadott személyiségjegyet fel tudnak mutatni: akaratot, érzelmeket, intellektust, öntudatot, beszédkészséget.
A Sátán legalacsonyabb rangú szolgái, akiknek az a feladatuk, hogy gyakorlatban tegyék tönkre az emberek életét az által hogy testi, lelki betegségeket, gyötréseket, függőségeket, átkokat hoznak az életükbe, valamint különböző bűnökre kényszerítik őket.
Közvetlenül ők a felelősek a legtöbb olyan szenvedésért, amely felett az emberek minden igyekezetük ellenére sem tudnak úrrá lenni.
A démonok általában az emberek bűnei által szerzik meg a jogot arra, hogy a testükbe költözzenek, de az ősök által elkövetett bűnök által beengedett démonok generációkon keresztül is kísérik az embereket, amíg távozásra nincsenek kényszerítve.
Az Újszövetségben Jézus rendszeresen űzött ki démonokat, tisztátalan szellemeket az emberekből, majd halála és feltámadása után követőinek adta meg a jogot, hogy az ő nevében parancsoljanak ezeknek a gonosz erőknek, és megszabadítsák embertársaikat. A szabadulás azonban feltételekkel jár. A szabadulni vágyó személynek meg kell bánnia a bűnt, valamint meg utálnia betegséget, átkot, mely a démonoknak jogalapot szolgáltat a benne való lakásra, és a név erejébe vetett hit által, valamint Isten erejéből való parancs által végbe mehet a szabadulás.