Pornográfia

A pornográfia kategóriába tartozik minden olyan könyv, film, videó, stb. amely szexuális vágyat ébreszt, fokoz vagy elégít ki. Erről a cselekedetről a Szentírásnak is van véleménye. 

Jézus a Hegyi beszédben azt mondja, hogy aki vágyakozva néz asszonyra (vagy férfira, aki nem a házastársa), az már paráználkodott az ő szívében (Máté 5,28.). Ahhoz, hogy megértsük, hogy mit is jelent az, hogy „paráználkodott az ő szívében”, tudnunk kell, hogy mi is a szív. A bibliai szív, az ember legbensőbb lényege, személyiségének legfundamentálisabb része, amely az ember testének, szellemének, lelkének a találkozási pontja. Erről a szívről azt mondja az Írás, hogy minden féltett dolognál jobban őrizzük meg a szívünket, mert abból indul ki minden élet (Péld. 4,23.).

Sokaknak a paráznaságról a Tízparancsolat jut eszébe, ahol Isten megtiltotta azt, és bűnnek ítéli. A Szentírás számos helyen megindokolja, hogy miért is bűn és utálatos ez Isten számára. Pál apostol a Korinthusbeliekhez írt levelében, hangsúlyozza, hogy kerüljük a paráznaságot, mert aki paráználkodik, az a maga teste ellen vétkezik. Emellett az Ige egy vágóhíd felé közeledő ökörhöz hasonlítja a paráznaságra igyekvő embert, amely nem tudja, hogy mi fog vele történni. Másutt a Bibliában, a paráznaság, pornográfia kötelékében élő ember néhány jellemzője: szűklátókörűség; telhetetlenség, amely hamar függősséghez vezet; szégyen; bujkál; bolond: valaminek híján van, hiányoló; átkozott; szegény; dobzódó; osztályrészük a kárhozat.

De miért is ilyen tiltakozó Isten a pornográfiával kapcsolatban?

Mert az ember az Ő képére és hasonlatosságára lett teremte. Az Ő kezének alkotása vagyunk. Ez adja a méltóságunkat. Jézus a legdrágább árat fizette azért, hogy az ember testét a szellemével és lelkével egyetemben, a megváltásban részesítse. Az embernek az értékét az adja, amekkora árat fizettek érte. Senki nem tud a maga életénél többet adni a másikért. Jézus Krisztus, azzal hogy az éltét áldozta értünk, bizonyította, hogy mennyire értékesek vagyunk számára. Innentől kezdve csak az emberen múlik, hogy elfogadja ezt a tranzakciót önmagára vonatkozóan. Az ember felelőssége nagyon is nagy abban, hogy hogyan sáfárkodik a testével, lelkével és szellemével. Mert egyszer számot kell adnunk a Teremtőnk előtt. Persze az Isten az embernek szabad akaratot adott, de ez nem jelenti azt, hogy a cselekedeteinek nincsenek következményei. Viszont az Ige azt mondja, hogy test nem a paráznaságnak rendeltetett, hanem az Úrnak, és az Úr a testnek.