Úrvacsora

Az úrvacsora Jézus Krisztussal való közösség, amely által megosztja az emberrel az Ő javait. Ezt az ünnepi közösséget Krisztus alapította a kereszthalálát közvetlenül megelőző páskavacsorán (ún. utolsó vacsorán), ahol a tanítványaival bort és kenyeret fogyasztottak.

A zsidóság mindmáig a páska ünnepén emlékezik meg Egyiptomból való kiszabadulásáról. Az ünnep első estéjén bárányt vacsoráznak keserű füvekkel. Mózes elrendelte, hogy a leölt állat vérével házaik ajtófélfáját kenjék meg, így a pusztító angyal elkerülte őket. A csapás nem érte azokat az embereket, akik a vérrel hintett otthonokban tartózkodtak. Az Egyiptomból való szabadulás után a páska ünnepnappá lett szentelve.

Jézus földi szolgálata alatt közvetlenül lehettek vele közösségben, feltámadása után pedig a Szent Szellem által. Az utolsó vacsorán kötötte meg az újszövetséget a 12 tanítvánnyal. Jézus a tanítványaival, a mózesi rendtartás szerint elfogyasztotta a páskabárányt. (Máté 26,26.)

5 alapvető igazság az úrvacsorával kapcsolatban:

1, SZÖVETSÉG

Mózesi rendtartás szerint, Jézus hálát adott a pohárért és bejelentette, hogy egy új szövetségre fog sor kerülni. Ennek a szövetségkötésnek központi eseménye a keresztáldozat. Aminek két jelentéstartalma van: helyettesítés és engesztelés. A szövetség az jelenti, hogy az ember Isten oldalára állt. A szövetség már majdnem 2000 éve megkötetett. Tehát amikor vesszük a vacsorát, akkor nem mi kötjük az új szövetséget, hanem becsatlakozunk a már meglevőbe. A csatlakozás úgy történik, hogy hit által elfogadom magamra vonatkozóan Jézus helyettesítő és engesztelő áldozatát. Aki már benne van ebben a szövetségben, az minden úrvacsorakor megerősíti az elkötelezettségét. Jézus az úrvacsorai közösségBen jelen van az egyházban.

2, KÖZÖSSÉG

A közösség lényege, hogy az illető az Úrban van és az Úr pedig őbenne. Az úrvacsora az egymásban való jelenlétet megerősíti, így az embernek a természete egyre hasonlóbbá tud válni Jézus Krisztuséhoz. A Szentírás a vért a lélekkel azonosítja. Tehát amikor az úrvacsorán a bort fogyasztjuk, akkor részesedünk Krisztus lelkéből, életéből, amely romolhatatlan és halhatatlan.

3, BŰNBOCSÁNAT

A bűnbocsánat minden áldás alapja. Viszont vérontás nélkül nincs bűnbocsánat. (Zsidó 9,22b.) Tehát ennek a pillérnek is az alapja Jézus Krisztus vére. Az áldások átvétele olyan, mint egy végrendelet. Jézusnak meg kellett halnia, ahhoz, hogy az örökségéből részesek legyünk.

4, EMLÉKEZÉS

Az emlékezés azért fontos, mert sokszor az ember azt gondolja, hogy az idő múlásával az Ige elerőtlenedik. Az igaz, hogy a keresztmű egyszeri történelmi esemény, de örök érvényű és a hatékonyságát nem veszítette el. Éppen ezért nem szükséges és nem is lehet megismételni az áldozatát, mivel örökérvényű. Ezért a megemlékezés arról, hogy Jézus vére ma is kegyelmet, éltetet, egészséget, megigazulást, feltámadáshoz való jogot közvetít, nem a gyászra és szomorúságra ad okot, hanem az örömre és boldogságra, azok számára, aki ezt hittel képesek elfogadni.

5, FELKÉSZÜLÉS a mennyei menyegzőre:

Összességében az úrvacsora vételének a célja, hogy készüljünk arra a menyegzőre, amelyre Jézus vár bennünket.