Az angyalok szolgáló szellemi lények, akiket Isten arra teremtett, hogy az ő akaratának engedelmeskedjenek. Megszámlálhatatlanok, erejükre és hatalmukra nézve magasabb rendűek az embernél.
Az angyali rendet az Úr angyalai és Sátán angyalai alkotják. Az előbbiek feladata: Isten dicsérete és imádata, parancsolatainak végrehajtása, isteni üzenetek továbbítása, hívő emberek szolgálata, különösen a gyermekek képviselete, védelme.
Közreműködnek Isten terveinek és ígéreteinek megvalósításában (például a megváltás hirdetése, az ellenséges erők ellen való harc Isten népének oldalán, Isten ítéletének végrehajtása). A Biblia tiltja az angyalok imádását.
A Szentírás a szellemi lényeknek négy fő rendjét sorolja fel: trónok, uraságok, fejedelemségek és hatalmasságok (Károli-fordítás).
Őrangyalok
A Szentírás szerint Isten minden ember mellé rendel egy vagy több angyalt. Ezek őrangyalok, akikre az Újszövetség egyértelműen tesz utalást. Egyrészt Jézus szavai szerint a kisgyermekeknek is vannak őrangyalaik, méghozzá olyanok, akik a mennyben folyton látják Isten arcát. (Máté 18:10), másrészt pedig Péter is egy ilyen angyal segítségével jutott ki a börtönből. (Apcsel 12:15) Ebből a történetből kitűnik, hogy az őrangyal hasonlít az általa őrzött emberre.
Arkangyalok
Isten legfőbb angyalai. A Szentírás három ilyen angyal nevét közli. Közülük a vezető - a rabbinikus irodalom szerint "az Úr angyala", s egyben a hetven nemzeti fejedelem egyike - Mihály, aki Izrael angyala. Másodikként említhetjük Gábrielt. Ő nem kötődik nemzethez, feladata a Messiásra, megváltásra vonatkozó kinyilatkoztatások eljuttatása az emberekhez. A harmadik főangyal pedig Lucifer, akinek eredeti neve Hajnalcsillag, Hajnal fiaként fordítható - héberül Hélél ben Sáchár -, aki fellázadt Isten ellen, majd elbukott még az ember teremtése előtt. Ekkor kapta a Sátán nevet, aminek jelentése: vádló, rágalmazó, ellenség.