Lót

Lót (לוֹט, Lōṭ) , nevének jelentése „fátyol” vagy „takaró”. Neve először az 1. Mózes 11-ben hangzik el Ábrahám családfáján belül. Thárénak három fia volt, Ábrám (a későbbi Ábrahám), Nákhor és Hárán. Hárán még édesapja életében meghalt, hátrahagyta fiát, Lótot, aki később Ábrahámmal tartott az Úr-Kaszdimból való kijövetel során, egy darabig együtt éltek nomád életet az Ígéret földjén.

Lót Ábrámmal tartott az egyiptomi kitérőjük során is, de az állatállományaik megsokasodása miatt külön kellett válniuk. Ábrahám az 1.Mózes 13 leírása alapján lehetőséget biztosított Lótnak arra, hogy ő válasszon területet magának. Lót Szodoma és Gomora területén telepedett le, mivel a Jordán folyó melléke egy bővízű és legelőben gazdag terület volt akkoriban. Lóttal az 1.Mózes 14-ben is találkozunk, amikor négy király (Sineár-, Elászár-, Élám- és Góim királyai) hadat indít öt másik király (Szodoma, Gomora-, Admáh-, Ceboim- és Coár királyai) ellen. Mivel Lót ekkor Szodoma környékén lakott, érintette ez a támadás, családjával és vagyonával együtt fogságba került. Ábrám hallva a történteket sereget toborzott és elindult, hogy kiszabadítsa Lótot. A csatában győztek is és Lótot minden vagyonával együtt kimentették.

Az 1.Mózes 19-ben olvashatunk Lót későbbi sorsáról, mikor Ábrahám meglátogatása után a Messiással tartó két angyal elment Szodomába, hogy megbizonyosodjanak a város gonoszságáról. Lót a kapuban fogadta, majd hazavitte őket mint vendégeket. Este azonban Szodoma férfiai, “ifja, örege, mind az egész község egytől egyig” megjelent Lót ajtajában és követelték, hogy adja ki a férfiakat. A kontextus és a Biblia több más utalása alapján is arra lehet következtetni, hogy erőszakos szexuális kapcsolat létesítése céljából kívánták a férfiakat magukhoz venni a szobomabeliek (Júdás1:7, 2 Péter 2:6). Lót a vendégek védelmében még a saját lányait is kész lett volna felajánlani a háborgó tömegnek, de azok nem voltak hajlandóak engedni, Lótra támadtak. Az angyalok ekkor felfedték természetfeletti képességeiket és kiszabadították Lótot, bezárták az ajtót, a tömeget pedig vaksággal verték meg. Ezt követően közölték Lóttal, hogy Isten el fogja pusztítani a várost, ezért őt és a rokonait ki kell menekíteniük onnan. Lót azonban hiába szólt a vejeinek, azok nem vették komolyan a figyelmeztetést. Hajnal felé az angyalok sürgetni kezdték Lótot, akit végül karon ragadva ráncigáltak ki a városból két vele élő lányával és a feleségével együtt. Megengedték neki, hogy Czoárba meneküljön, viszont parancsba adták neki, hogy ne forduljon hátra. A felesége végül mégis hátranézett és sóbálványnyá változott. Ábrám másnap már csak a hűlt helyét látja a városoknak, amiket Isten kénköves esővel tüntetett el a föld színéről.

Lót a katasztrófát követően Czoárban élt, viszont idővel elhagyta a várost és a hegyekbe ment lakni a lányaival. A két lány nemzőképes férfiak hiányában úgy határozott, hogy apjuktól támasztanak magot maguknak. Emiatt lerészegítették Lótot és két egymást követő estén szexuális kapcsolatba léptek vele. A lányok vérfertőző kapcsolatából származnak a Moábiták és az Ammoniták, két rivális nép, akik később sokat ártottak a zsidóságnak.